Montag, 10. Mai 2010

Szabó versus Szabó (Szabó kontra Szabó)

Szabó András irigységének egyik tárgya – és ebből kifolyólag egyik áldozata –, Szentmártoni Szabó Géza, még életében érettségi tétel lett. Az, ami Szabó András még halála után sem lesz.

Szerző: Volt károlis hallgató

Ki is az a Szentmártoni Szabó Géza? A Károli bölcsészkarának első hallgatói és még néhány későbbi évfolyam is jól emlékszik színes, eredeti egyéniségére, izgalmas, lelkesítő előadásaira. Az induló károlis bölcsészoktatói gárdában két Szabó nevű tanárunk volt. És mindkettő régi magyaros. De mekkora volt a különbség Szabó Géza és Szabó András órái között! Az elsőre tanulni, a másodikra pedig aludni jártunk. Ez nem volt titok Szabó András előtt, így aztán Szabó Gézát is utolérte a legjobb károlis oktatók végzete: csöndben és feltűnés nélkül áldozatul esett a mániákus, irigy, frusztrált pszichopata nyírógép, Szabó András konzekvens, minőségrontó tevékenységének, azaz csöndben és feltűnés nélkül felszívódott a Károliról, mint mindenki, akire Szabó András szakmailag féltékeny. És ő sem szabad akaratából tűnt el …

Szentmártoni Szabó Géza is Kelet-Magyarországon született, ő is református lelkészcsaládban, mint Szabó András, alig pár évvel korábban. Az érettségi után, a debreceni Református Teológiai Akadémiára járt két esztendeig, majd a 1971-1973 között a Budapesti Történeti Múzeumban dolgozott. Ekkor iratkozott be az ELTÉ-re, és ilyen módon évfolyamtársa lett Szabó Andrásnak. Az Eötvös József Collegium tagjaként 1978-ban történelem-latin szakon végzett. Először az OSzK munkatársa lett, közben 1983-tól három évig az MTA Irodalomtudományi Intézetében volt ösztöndíjas. 1987-óta az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékének oktatója. 1996-tól a Régi Magyar Költők Tára XVI. századi sorozatának szerkesztője. Fő kutatási területe Balassi Bálint életműve és a XVI. század irodalma, valamint a hozzá kapcsolódó zenei és ikonográfiai kérdések. Most pedig egy szenzációs Janus Pannonius felfedezés fűződik a nevéhez…


Szenzációs irodalmi felfedezés


Előkerült a Janus Pannonius-életmű hiányzó darabja


Szentmártoni Szabó Géza az ELTE BTK régi magyar irodalmi tanszékének

oktatója. […] Kutatómunkája során a véletlenek is segítették, így jutott a páratlan

irodalmi felfedezéshez: megtalálta a reneszánsz költőóriás egy eddig csak

felerészben ismert alkotásának teljes, hibátlan szövegét. Szabó Gézával az

egyetemen beszélgettünk.

[…]

Somogyi F. Anikónak a Magyar Hírlap 2009. okt. 10-i számában megjelent interjúját Szentmártoni Szabó Gézával május 3-án hétfőn megismerte minden magyar érettségiző diák. Ez volt ugyanis az idei középszintű magyar érettségi első feladata: http://www.eduline.hu/segedanyagtalalatok/3618-magyar_nyelv_es_irodalom_erettsegi_2010_kozepszint.aspx (és meg kell nyitni a dokumentumot).

Szentmártoni Szabó Géza interneten olvasható önéletrajza elhallgatja, hogy 1993 és 2005 között a Károlin is oktatott. Egészen addig, míg Szabó András adminisztratív karrierje meg nem indult meredeken fölfelé. Szabó Géza a hasonló életrajzi háttér ellenére mindenben ellentéte Szabó Andrásnak. Szereti a szakmáját, és nem érdekli se hatalom, se karrier. Lebilincselő előadó, népszerű oktató, kreatív, eredeti kutató. Korrekt, becsületes ember, kiváló humorérzékkel. Mindamellett vonzó férfi. Nem csoda, hogy ezekkel a tulajdonságaival állandó eperohamokat váltott ki Szabó Andrásból, aki utolérhetetlen vetélytársat lát benne, mióta csak ismeri. Ezen csak egy módon lehetett segíteni, mégpedig gyors eltávolítással a református egyetemről, hogy a hallgatók ne észleljék a különbséget a két Szabó között. Ha eltűnik Szabó Géza, eltűnik a mérce, és Szabó András aggály nélkül lehet olyan unalmas, közhelyes, monoton, egyszóval szürke, mint az egyénisége, mert minden hallgató azt fogja hinni, hogy a dögunalom az anyagból fakad, nem pedig a személyiségből. Csak aki már hallgatta Szabó Gézát, tudja, hogy mennyire át lett verve azzal, hogy most már kötelezően Szabó Andrást kell hallgatnia helyette. Mert hogy egyáltalán nem mindegy, melyik Szabó beszél a régi magyar irodalomról. Lehet erről érdekesen is beszélni, csak Szabó András nem tud. Nem az anyag hibája, hanem Szabó Andrásé, hogy mindenki úgy zuhan álomba a szavaitól, mintha kloroformmal verték volna fejbe.

Egészen addig, míg Szabó András ellenségei voltak hatalmon, Szentmártoni Szabó Géza zavartalanul taníthatott a Károlin. Csak akkor kellett eltűnnie, mikor régi barátja, egykori évfolyamtársa, kollégiumi szobatársa, régi magyaros kollégája, Szabó András került – Kulin Ferenc dékán helyetteseként – vezető pozícióba. Akkor megpecsételődött a sorsa.

Szabó András, mielőtt Szabó Gézát Kulin Ferenccel kirúgatta volna, tett néháy tiszteletkört a karon, és elmondta fűnek-fának, hogy mekkora senki ez a Szabó Géza, ittléte teljesen felesleges, hiszen még PhD-ja sincs. Mennyivel jobb választás ehelyett régi magyar irodalom oktatására a saját felesége, Petrőczi Éva (akinek magyarból diplomája sincs). Sikerült Kulin dékánt meggyőznie, aki kerülte a konfrontációt erőszakos és alattomos helyettesével, és inkább mindent ráhagyott, holott tisztában volt a szakmai és emberi kvalitásbeli különbségekkel a két Szabó között. És gyávaságából kifolyólag döntött a rossz megtartása és a jó elküldése mellett.

Így szabadult meg a Károli az ország egyik legjobb régi magyaros oktatójától.