Dienstag, 28. Dezember 2010

Márton oder István de Mészáros (Márton avagy István de Mészáros)

Itt keress bennünket:

http://jhnnsclvn.wordpress.com

(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)


Márton or István de Mészáros (Márton avagy István de Mészáros)

Posted by jhnnsclvn @ december 27, 2010

Szerző: Szegedi Kolléga

Balla Péter önleleplező levele a csalás “üzleti titokként” való kezeléséről csak faxon jött át ide Szegedre – állítólag hivatalosan már nem volt képe elküldeni azok után, hogy nyilvánosságra került. De kiderült, Balla nem a levegőbe beszélt: Mészáros Márton alias István védése Szegeden is “üzleti titok”-nak minősül, a kiszivárogtatók ellen súlyos szankciókat helyeztek kilátásba.

A Kari Kurír megjelenését Mészáros miatt elhalasztották három héttel, mert nem tudták eldönteni, Márton vagy István néven publikálják a védést. Végül maradtak a Márton mellett, mert a Kurír korábbi számaiban is mindenütt Márton szerepel. Mint várható volt, a Kari Tanács még másnap, november 25-én megszavazta Mészáros védését, majdnem ugyanolyan sietséggel, mint annakidején a Károli. Nem 100%-kal, csak 80-nal, de nagyvonalúan átsiklottak afölött, hogy sikertelen védés esetén tilos 2 éven belül doktori eljárásra jelentkezni ill. delikvenst fölvenni:

http://www.arts.u-szeged.hu/kurir/kurir246.pdf

Az informatikai rendszert azonban nem tudták becsapni, mert amint megjelent a kettős védés ugyanazon a néven és címmel, a rendszer kidobta a “csal”-t. A rendszer kicselezésére Kulcsár-Szabó akadémikus menye, Hansági Ágnes saját jól bevált módszerét ajánlotta, a név- és identitásváltást. Ami érthetetlen, hogy a névhamisítás fölött az egész doktori intézet szemet hunyt, holott abban nemcsak Páljóska ül, hanem komoly tudósok is. Ehhez Hansági és Pál intrikálása kevés lett volna, ebbe személyesen Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus avatkozott bele. Talán mint egykori operatív tiszt adott utasítást a hálózat szegedi tagjainak (Szegeden Pál Józsefről és Klukovits Lajosról, a Doktori Intézet titkáráról és igazgatójáról híresztelik azt, hogy III/III-asok voltak, ma is jó kapcsolatokat ápolnak a belüggyel). Kulcsár-Szabó Ernő ügynöki lebukása, amiről itt a blogon és másutt is olvastam, nem lep meg, csakis ez ad magyarázatot villámkarrierjére és hatalmára, ami akadémikusi rangjából nem következik.

A Mészáros disszertációjáról szóló bírálat – különös módon – említi a korábbi védést, mégsem reflektál a törvényre és a kormányrendeletre, mely szerint 2 éven belül tilos a jelöltet eljárásra bocsátani. Reflektál viszont a Korner Veronikával közösen írt szövegrészre. Ebből kiderül, hogy Hansági időközben már íratott egy nyilatkozatot Korner Veronikával arról, hogy Korner gyakorlatilag lemond a közös szövegről Mészáros javára:

A Bíráló Bizottság véleménye

Mészáros Márton Protestantizmus és medialitás c. disszertációjáról

Mészáros Márton értekezése arra a megfigyelésre épül, hogy a protestantizmus sikeresen reagált az új technikai médiumok megjelenésére mind a 16., mind a 20. században. A reformáció korai időszakával foglalkozó nemzetközi szakirodalom fontos műveire támaszkodva jelenít meg alapvető fejlődési tendenciákat, jóllehet a protestáns felekezetek közötti különbségek árnyaltabb elemzése hiányolható. Feltáratlan forrásanyagra (folyóiratok, napilapok, tankönyvek) támaszkodva ad leírást és értelmezést arról, hogy a Ravasz László vezette református egyház miképpen reagált az új kihívásokra, az 1930-as évekre. Jóllehet a vizsgálat kezdőpontja nem kap megfelelő indoklást, az álláspontok finom megfigyelésekben gazdag, rendszerelvű és vállalkozásokra is érzékeny leírása elismerésre méltó teljesítmény. Kiindulópont lehet ez egy olyan értelmezés számára, amely további médiatudományi, egyháztörténeti és eszmetörténeti megközelítéseket is figyelembe vesz.

A dolgozat szöveggondozási egyenetlenségei egy esetleges publikáció esetén föltétlenül kiiktatandók.

A jelölt az elérhető 25 pontból 20-at, azaz 80%-ot nyert el.

(A Bizottság véleménye megfogalmazásakor figyelembe vehette a 2.1. fejezetre vonatkozó szövegvizsgálatot. Ez megállapította, hogy ennek korábbi változata valóban szerzőtárssal megjelent közös közlemény volt. A disszertáció azonban ezt nem mulasztja el feltüntetni, a két szöveg között lényeges eltérések vannak, s bírja az egykori szerzőtárs nyilatkozatát a közös munka arányairól és felhasználhatóságáról.)

Vagyis: a bizottságnak csak a közösen írt második részről van jó véleménye, arról, amelyet Mészáros s Korner még 2006-ban, Hima Gabriella témaezetésével írt, és az általa szerkesztett doktori iskolai kötetben jelent meg, még 2006-ban. Amit Mészáros később írt (ha ő írta, hiszen ez idegen nyelvű szakirodalomra támaszkodik és Mészáros nem tud semmilyen idegen nyelven), vagyis az első részt, gyakorlatilag dilettáns munkának tartja. A Kornerrel közösen szerzett második részről azt írja a bírálat: “jelentősen átdolgozta a korábbi változathoz képest”. A “jelentős átdolgozás” azt jelenti, hogy az első bekezdés első öt mondatát egy másik fejezetbe helyezte át, de azt is hasznosította. Hogy Korner Veronika miért engedett át nagyobb arányt a szövegből Mészárosnak? (Persze csak utólag, Hansági és Mészáros nyomatékos kérésére.) Egyszerű az ok: kicsit tájékozódtunk, és megtudtuk, hogy ez a Korner Hansági kreatúrája, Hansági szerzett neki előbb egy OTDK-s első helyezést, majd erre egy doktori ösztöndíjat, amivel elhúzott Amerikába, ott élte fel, anélkül, hogy doktori írására akárcsak gondolt volna. Valamilyen business scoolt végez kint, aminek semmi köze a bölcsészethez. (Bár ezzel a nyúlfarknyi szöveggel végeredményben ő ugyanúgy doktorálhatott volna, mint Mészáros.) A lemondás a szövegről Hansági tanárnő kedvence, Mészáros MarciPista javára a legkevesebb viszontszolgálat az ajádékba kapott milliókért.

Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a bírálatban kifejezetten „Márton”-ról van szó, a doktori adatbázisába azonban már „István” került, és közel egy hónapja „István” van feltüntetve, holott már többször és többen felhívták a szegediek figyelmét a téves keresztnévre. Az István névre kattintva az összes pdf fájlban újból Márton neve bukkan elő:

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=122

A Szegedi Doktori Intézetnek (gyakorlatilag az EDT) ehhez egy szava sincs.

Mi is kíváncsiak vagyunk, megkapja-e Mészáros erre a megint teljesen szabálytalan védésre az oklevelet, és ha igen, milyen néven.

33/2007. (III. 7.) Kormányrendelet 10. §.
(2) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását
követő két éven belül kell benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt
írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be
és azt nem utasították el.
(8) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével,
ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.

Ez a védés ugyanis sem Márton, sem István néven nem érvényes, még akkor sem ha Szeged – mindnyájunk gyalázatára – kiadja az oklevelet!


Posted in HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: a szegedi egyetem doktori tanácsának csalása, a Szegedi Egyetem irodalomtudományi doktori iskolájának csalása, Balázs Mihály, Fried István, hamis adatfeltöltése, Hansági-Kulcsár-Szabó Ágnes, Klukovits Lajos, Korner Veronika, Mészáros Márton csalása Szegeden, Pál József